“Nem foglalkozunk első könyves szerzőkkel és egy kiadónak sem javasolható, hogy foglalkozzon velük.”
Szabó Tibor Benjamin 2020 áprilisáig az Atheneum és a Partvonal kiadó ügyvezetője volt, azóta pedig a Bookangel ügyvezetői feladatait látja el.
Ebben az interjúban betekintést nyerhetünk a könyvkiadói döntések folyamatába. Hogy indítják el a könyv marketingjét? Miért fontos az elővásárlás? Mekkora szerepe van egy szerkesztőnek és lektornak a kiadásban? És persze tanácsokat kaphatunk arra vonatkozóan, ha az első mondat ellenére szeretnénk megkeresni a hagyományos könyvkiadókat írásunkkal.
Vannak kiváló, jó és kevésbé jó írók. Ezek az emberek bele tesznek mindent a készülő műbe. Ha át is jutnak rostán és alázatosan megtesznek mindent, amiről azt mondják, hogy az szükséges a sikerhez, valószínűleg egy olyan művet kapnak, ami valójában már nem is az övék, hanem azé, aki mindezt átíratta velük. Ez elgondolkodtató.
Itt kell eldöntenie az írónak, hogy önmaga akar lenni, vagy valaki, aki sikeres és ismert, de a „tolla” nem a sajátja.
“Nem foglalkozunk első könyves szerzőkkel és egy kiadónak sem javasolható, hogy foglalkozzon velük.”
Ezek után meg sem hallgattam az interjút. Miféle hozzáállás ez? Riasztó és borzalmas. Kíváncsi vagyok rá, hogyha senki sem adna ki elsőkönyves szerzőtől könyvet, akkor hogy a bánatba lenne lehetséges egyáltalán a könyvkiadás? Ha humoros választ szeretnék adni, azt mondanám, kezdjük rögtön a második könyv kiadásával.
De ez nem humoros! Ennyire cinikus és ellenszenves mondatot én tényleg régen olvastam. Akkoz kell ész, és tapasztalat, hogy ha egy szerzőnek már megjelent harminc könyve, akkor bátran kiadom a harmincegyediket? Ezt nyolc általánossal is lehet csinálni. Az igaz profizmus ott kezdődik, hogy egy szerző első könyvéről eldöntöm, hogy sikeres lesz-e vagy sem.
És oda van írva, hogy: „könyvkiadási szakember”. Ezzel a hozzáállással???? Kétlem…
Javítottam az elgépeléseket:
“Nem foglalkozunk első könyves szerzőkkel és egy kiadónak sem javasolható, hogy foglalkozzon velük.”
Ezek után meg sem hallgattam az interjút. Miféle hozzáállás ez? Riasztó és borzalmas. Kíváncsi vagyok rá, hogyha senki sem adna ki elsőkönyves szerzőtől könyvet, akkor hogy a bánatba lenne lehetséges egyáltalán a könyvkiadás? Ha humoros választ szeretnék adni, azt mondanám, kezdjük rögtön a második könyv kiadásával.
De ez nem humoros! Ennyire cinikus és ellenszenves mondatot én tényleg régen olvastam. Ahhoz kell ész, és tapasztalat, hogy ha egy szerzőnek már megjelent harminc könyve, akkor bátran kiadom a harmincegyediket? Ezt nyolc általánossal is lehet csinálni. Az igazi profizmus ott kezdődik, hogy egy szerző első könyvéről eldöntöm, hogy sikeres lesz-e vagy sem.
És oda van írva, hogy: “könyvkiadási szakember”. Ezzel a hozzáállással???? Kétlem…
A szakember engem igazolt, köszönöm. Három könyvem jelent meg (magánkiadásban) amiket magamnak ill. utódaimnak írtam. Egy-egy részletükkel nyertem neves pályázatokat, de előzőleg sem szerkesztő, sem lektor nem látta őket. Csak azok olvashatják akiknek adok belőle és nem igénylem senkinek a véleményét. Ez így van jól. 🙂