Mielőtt belevágunk a megvalósításba, érdemes átnézni a területet, mert van néhány csapda, amibe a kezdők (és sokszor a haladók is) úgy sétálnak bele, mintha kötelező lenne. Sokszor úgy is, hogy már tudják, hogy ott van egy csapda. Mégis annyira logikusnak tűnik a rossz út, hogy az ember inkább azt választja, aztán csodálkozik, hogy nem veszik a könyvet.
Ezek a csapdák:
- A „mindenki” csapdája
- Az udvariaskodás csapdája
- A logika csapdája
Nézzük meg egyenként ezeket.
1. A „mindenki” csapdája
Ha marketingüzenetről van szó, akkor ezt a képletet is érdemes fejben tartani:
mindenki = senki
Ha megpróbálsz mindenkihez beszélni, akkor azt fogod elérni, hogy senki nem fog rád figyelni.
Hogyan tudnál megírni egy olyan szöveget, ami az otthon egyedül kötögető nagyikát, a vad, rocker tinédzsert, a határozott, céltudatos üzletembert, és a világtól elvonuló vándort is megszólítja?
Sehogy!
Próbálsz nekik szöveget írni, de a nagyikának túl vad, ezért kicsit visszaveszel a lendületből. Így meg a rockernek lesz túl puhány, ezért kicsit megvadítod. Aztán addig-addig változtatgatsz rajta, míg valami olyan jön ki a gyártósor végén, amiről azt fogod gondolni, hogy mindenki odafigyel rá, de az igazság az lesz, hogy senkit nem fog érdekelni.
Ezért az üzenetedet egy olyan konkrét közönségnek kell megfogalmaznod, akik abból a szövegből magukra ismernek.
Minél kisebb, minél konkrétabb ez a csoport, annál ütősebb üzenetet tudsz írni.
Ha fejfájás elleni szered van, akkor a legrosszabb az, ha azt írod, hogy ez a gyógyszer mindenkinek jó.
Kicsivel jobb, ha azt írod, hogy fájdalmat csillapít.
Még jobb, ha azt írod, hogy fejfájás elleni szer.
De ha azt írod, hogy frontérzékenyeknek migrén ellen… na ez egy olyan csoport, amelyik azonnal felkapja a fejét, mert magára ismer.
Képzeld el, hogy Amerikában vagy egy szórakozóhelyen barátokkal, és beszélgettek.
A szomszéd asztalnál is ül egy társaság, és néha áthallatszik a beszélgetés.
Azt hallod, hogy Európáról beszélnek. Ez még nem különösebben fog érdekelni.
Aztán azt hallod, hogy valaki Magyarországról beszél. Erre lehet, hogy odafordítod a fejed.
Aztán valaki kimondja a település nevét, ahol laksz. Pl. Debrecen. Ez már lehet, hogy kíváncsibbá tesz.
Aztán kimondják az iskola nevét, ahová jártál. Erre már tuti érdeklődő leszel.
Aztán kimondja valaki a nevedet. Ekkor jó eséllyel felállsz, és odamész megnézni, hogy kik is ők.
A Hogyan lehetsz milliomos fordító? című könyvnek nagyon-nagyon egyértelmű a célközönsége: a fordítók. Ha egy fordító meglátja ezt a címet, azonnal magára ismer, és jó eséllyel felébreszti az érdeklődését.
Lehet, hogy a könyved mindenkinek hasznos, de az üzenetedet csak úgy fogod tudni átjuttatni, ha a „mindenki”-t felosztod kisebb csoportokra, és mindenkinek a saját nyelvén írsz.
2. Az udvariaskodás csapdája
Jó nevelést kaptál? Megtanultad, hogy illik köszönni és bemutatkozni?
Ez rendben is van addig, amíg ezt megtartod a személyes találkozókra. De ha a honlapra is felviszed – főleg egy értékesítési oldalra –, akkor saját magadat rúgod hátsón, mégpedig erősen.
Pár másodperced van arra, hogy megfogd a látogatód figyelmét. Hogy valami olyat mutass neki, amiből tudja, hogy jó helyen jár. Valami olyat, ami felkelti az érdeklődését.
Az, hogy „Üdvözöljük honlapunkon”, vagy az „Engedje meg, hogy bemutassuk cégünket/termékünket” ezeket az értékes másodperceket pazarolja el.
Mire odaérnél, hogy olyat is írsz, ami érdekes lehet neki, már rég továbbállt, és lehet, hogy épp a konkurencia honlapját nézi, mert az udvariaskodás helyett azt adta neki, amit keres.
Nem azt mondom, hogy légy udvariatlan, de van, amire egyszerűen nincs idő a honlapon. A látogató sokkal jobban fog örülni annak az információnak, amit keres, mint annak, hogy te köszönsz és bemutatkozol neki.
A bemutatkozásnak is megvan a helye a folyamatban, de nem az érkezésnél.
3. A logika csapdája
Megfigyelted a Facebookon, hogy az értelmes, logikus, hasznos dolgokra milyen kevés lájk érkezik? De ha kiteszel valamit, ami erősen hat az érzelmekre, akkor rommá lájkolják.
Ha az üzenetedet megpróbálod logikusan felépíteni, hogy meggyőzz embereket, akkor ugyanez lesz a hatás. Kevés érdeklődés, kevés vásárlás. De ha képes vagy megérinteni az érzelmi nyomógombokat, akkor az emberek reagálni fognak az üzenetedre.
Úgy kell megírnod a szövegedet, hogy az hasson az érzelmekre, de közben vigyáznod kell, hogy ne legyen túl érzelmes, mert azzal a ló másik oldalán esel le. Érzelmek nélkül túl unalmas lesz a mondandód. Ha viszont túlzásba viszed, akkor túl nyomulósnak érezheti az olvasó.
Kétféle érzelemből állítjuk össze a szövegünket: az egyik, amit érezni akar az olvasó (vágy), a másik pedig, amit el akar kerülni (félelem). Vágyakból és félelmekből építkezünk.
Azt, hogy hogyan hass az érzelmekre, a szövegírás résznél részletesebben ki fogom fejteni.
De ami fontos: ne próbálj pusztán logikus érveléssel eladni, mert zátonyra fogsz futni. Inkább tanuld meg végigzongorázni a közönséged érzelmi billentyűit.
Előadó
